Ne tessék ezt mind kidobni!
A világ élelmiszer-termelésének harmada szemétbe kerül...holott kétmilliárd embertársunk jóllakhatna belőle.
A 2016 március havi National Geographic magazin körbejárja a globális élelmiszer pazarlás kérdéskörét a problémától a lehetséges megoldásokig. Alább rövid összefoglalót írtunk a ránk, magyarokra is vonatkozó tanulságokból.
Ennivalót pocsékolni a világon mindenütt helytelen, elítélendő cselekedet. Ez így van rendjén, hisz közel 800 millió embertársunk éhezik. Mégis évről évre 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy veszendőbe világszerte, derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) felméréséből. Ennek a fele is bőven elég lenne ahhoz, hogy minden szűkölködő jóllakhassék. De vajon, hogy vész el mindez - a világ élelmiszer-termelésének nagyjából harmada?
Elpocsékolt zöldség, gyümölcs; minthogy érzékenyek a hőmérséklet-ingadozásra és szállítás közben könnyen megnyomódnak, különösen a zöldség- és gyümölcsfélékből kerül nagyon sok és nagyon hamar a szemétbe. A fejlődő országokban a termés jó része azért megy veszendőbe, mert kevés a megfelelő raktárhelyiség, nincs korszerű úthálózat, és a hűtőkapacitás sem elegendő. A fejlett országokban más a gond; az üzletek túl sok árut rendelnek, az éttermek túlméretezett adagokat szolgálnak fel, az átlagember pedig hűtője mélyén felejti az előző napról maradt ételt, és túlzott óvatosságból idő előtt kidobja a romlandó élelmiszert.
Pazarlásunkkal a környezetet is terheljük: ha pocsékba megy az élelmiszer, az előállítása során felhasznált víz, trágya, rovarirtó, vetőmag és termőföld is kárba vész. Nagy számokról beszélünk: a világban évről évre élelmiszer-pocsékolással elfecsérelt víz mennyisége a Volga folyó éves vízhozamával vetekszik.
A szupermarketek újabban már nagyon sokszor túllőnek a célon - a tömött pénztárcájú vásárlókra építő nagy élelmiszerüzletek valóságos látványosságként tálalják a zöldséget-gyümölcsöt, mondván, az ő közösségük csakis extra minőséget hajlandó megvenni.
Dél Amerika; az egyik gazda elmondja évről évre millió szám kénytelen a földben hagyni a spárgát csak mert exportképtelen: túl vékony, túl görbe a szára, túlnyílt a bimbója. Később egy másik gazda elpanaszolja, hogy apróbb szépséghibák miatt évente 100 tonna grépfrútot és jó 1000 tonna minneola tangelót (ez is citrusféle, a pomeló és a grépfrút hibridje) kell emésztőverembe dobnia.
Bizony oda kell figyelnünk a finnyásságunk következményeire! Okkal tarthatunk a következményektől. Egyre aggasztóbb kérdés, hogy 2050-ben mit eszik majd kilencmilliárd ember. sok szakértő szerint világszerte 70-100 százalékkal kell fokoznunk az élelmiszer-termelést. Csakhogy a mezőgazdaság máris súlyosan veszélyezteti bolygónk ökológiai viszonyait: az emberiség által elfogyasztott édesvíz 70 százalékát a mezőgazdaság használja fel, az üvegházhatású gázok 30-35 százalékáért a mezőgazdaság felelős, az erdőirtással nyert területek 80 %-át mezőgazdasági célokra hasznosítják. A népesség nő, a fejlődő országok lakossága egyre jobban rákap az aránylag kevés kalóriát tartalmazó, ugyanakkor fajlagosan sok takarmány felhasználásával előállítható húsokra és tejtermékekre, így a helyzet még gyorsabban romlik.
Az Egyesült Államokban évente két és fél millió tonna szépséghibás zöldséget, gyümölcsöt hagynak kint a földeken, dobnak szemétbe a boltokban. Perzse vannak pozitív megmozdulások is, melyek példamutatóak. Egy kaliforniai vállalkozás, az Imperfekt begyűjti a veszni hagyott terményt, és ezreknek szállít belőle olcsón San Francisco környékén. Akárcsak odaát, egyelőre Európában is csak néhány áruházlánc kínál szépséghibás termékeket. "Nem az ízlést, hanem a vásárlók szépségigényét szeretnénk valamelyest átalakítani" - hangsúlyozza Ron Clark, az Imperfect alapítója.
Bár Magyarország nem tartozik a pazarló országok közé, a szakemberek egyetértenek abban, hogy a rendszerben még rengeteg a tartalék, ám ennek kiaknázása idő és energia igényes. A cégek körében egyre elterjedtebb adományozást- még ha nem is nagymértékben- az adózási jogszabályok is támogatják. A vásárlói tudatosság is gazdasági okból fakad. A hazai élelmiszer-veszteség legnagyobb hányada a fővárosban keletkezik, márpedig itt a legtehetősebb a lakosság. Ha nagyon meg kell nézni mire meg a pénz, nem pazaroljuk az ennivalót!
A témában még több cikket olvashatsz hamarosan nálunk. Ha tetszett a cikk, az alábbi videó is érdekes lehet számodra.
Forrás: National Geographic Magyarország Magazin 2016. Március